Derelye

A derelye a magyar konyha egyik hagyományos desszertje, amelyet gyakran a vidéki háztartások kedvelt édességeként tartanak számon. Az étel készítése és formázása családi összefogást igényelt, így a derelye gyakran egy közös konyhai élményt is jelentett. A töltött tésztának számos változata ismert: a szilvalekváros mellett dióval, mákkal vagy túróval töltött verziók is gyakran készülnek.

A derelye eredete egészen a középkorig vezethető vissza, amikor a magyarok a környező országok konyháiból vették át a töltött tészta ötletét. A derelye rokona a raviolinak és a lengyel pieroginak, de a magyar verzió a zsemlemorzsás pirításnak köszönhetően különleges ízvilágot kapott. A régi időkben ünnepi alkalmakkor és búcsúk idején kínálták, gyakran bőséges cukros-fahéjas szórással.

A derelye a házias ízek és a nosztalgia megtestesítője. A rugalmas, vékony tészta, a lekvár édes-savanykás zamata és a pirított zsemlemorzsa ropogóssága tökéletes harmóniát alkot. Bár hagyományosan desszertként fogyasztják, sós változatban is elkészíthető, például húsos vagy zöldséges töltelékkel.

Hozzávalók:
500 g liszt
2 tojás
2 dl tej
1 csipet só
500 g szilvalekvár (töltelékhez)
cukor és fahéj (szóráshoz)
zsemlemorzsa (pirításhoz)
vaj

Elkészítés:
A lisztet, tojást, tejet és sót összegyúrom, amíg rugalmas tésztát kapok. A tésztát vékonyra nyújtom, és derelyevágóval négyzetekre vágom. Minden négyzet közepére egy kis szilvalekvárt teszek, majd a széleit összenyomom. Forró, sós vízben kifőzöm, amíg feljönnek a víz tetejére. Közben a vajat felolvasztom, és a zsemlemorzsát aranybarnára pirítom benne. A főtt derelyéket beleforgatom a zsemlemorzsába, és fahéjas cukorral megszórva tálalom.